Padlófűtés köreinek beszabályozása DIY

Padlófűtés osztó

Régebbi padlófűtési rendszerekben, ahol még nem építettek be áramlásmérőket, igen körülményes az egyes körök egymáshoz képesti beszabályzása. Általában minden szelep ki van nyitva teljesen, aztán vannak olyan helységek, ahol megfelelően működik, míg másokban alig vagy egyáltalán nem érezhető a padlófűtés. Az lenne az optimális, ha minden helységben lehetne érezni a padlófűtés kellemes hőmérsékletét és ne legyenek a helységek között érezhető különbségek. Ezt “házilag” az alábbi lépésekben lehet megvalósítani:

  • Ki kell deríteni, hogy melyik szelep, melyik zónához (helységhez) tartozik. (1 helységhez több zóna is tartozhat. Főleg, ha ez nagyobb helység.)
  • Padlófűtést lekapcsolod és megvárod míg kihűl az egész.
  • Elzárod az összes kör szelepét. Majd mindegyiket visszanyitod kb. 25%-ra! (Én úgy szoktam, hogy elzárom teljesen, azután számolom, hogy mennyi negyedfordulatot tesz meg a szelep, mielőtt el tudom teljesen zárni. Pl. ha ez 18 negyedfordulat, akkor ezt veszem 100%-nak.)
  • Azután indítod a padlófűtést.
  • Idővel a körök visszatérő hőmérséklete alapján el kell kezdeni a szelep ellenállásait egymáshoz képest módosítani! (Pl. 1/2-1 óra múlva lesznek olyan körök, ahol már a visszatérő elkezd érezhetően melegedni, míg a többség még hideg marad. Utóbbiakat ki kell nyitni 50%-ig, előbbieket 1 negyedfordulattal tovább kell zárni!)
  • Újabb 1 óra múlva újra ellenőrizni kell és a még mindig hideg visszatérőket 100%-ig (azaz teljesen) ki kell nyitni!
  • Aztán másnap érdemes újra hideg rendszerről indítva folytatni és tovább finomítani negyedfordulatonként elzárni, ill. nyitogatni – mindaddig, hogy a visszatérők nagyjából azonos időben kezdjenek el melegedni.Fentiek azokra a rendszerekre vonatkoznak, ahol nincs még tömegáramlás mérő. Ahol az van, ott egyszerűbb, mert ott hőmérséklet “mérés” helyett vizuálisan látszódnak az esetleges eltolódások. Tehát, ott kapásból be lehet állítani egymáshoz képest az ellenállásokat, azután meg már a visszatérő hőmérséklet alapján, a fentiek szerint lehet finomhangolni.
  • E mellett viszont az egyes helységek hőmérsékleteit is mérni kell, hisz végső soron az lesz a cél, hogy ott legyen érezhető az optimális végeredmény. Második napon meg kell mindenhol mérni a hőmérsékletet és az igény szerint módosítani kell! Viszont ha van padlófűtés mellett raditoros kiegészítés is, akkor ezeket a különbségeket ott érdemes kompenzálni.

Miért gyenge a WIFI?

wifi

Elhelyezkedsz kényelmesen a saját szobádban a kanapédon és csak arra vágysz, hogy gyorsan letöltsd a leveleidet vagy az ismerősöd által küldött dokumentumot vagy akár csak youtube videókkal múlasd az idődet. Azonban a gondtalan neten való szörfözés helyett sem a kapcsolódás nem megy gyorsan, sem az egyes lapok betöltése. Pedig a nappaliban vagy az ismerősödnél minden olyan szuperül működik. A te szobádban miért nem megy ez ugyanolyan jól!? Wifi probléma …vagy mégsem!?

netcard

Nos! Ahhoz, hogy gyors interenet elérés legyen, sok-sok feltételnek kell teljesülnie. Először is az eszközöknek (PC-k, Okostelefonok, tabletek, notebookok, stb…) mennyiségileg és minőségileg is megfelelő csatlakozási lehetőségre van szüksége, amivel képes a router felől érkező adatforgalmat fogadnia. Természetesen a mennyiségi feltétel nem azt jelenti, hogy pl. 2 db hálókártyát kéne beszerelni a PC-nkbe, hanem pl. vezetékes (LAN) csatlakozás esetén a régebbi 10/100 hálókártyákat, a jelen kornak megfelelő 10/100/1000, azaz gigabites hálókártya lesz a megoldás. Ha nem ilyen van a PC-nkben, akkor mindenképpen érdemes ennek cseréjét megfontolnunk. Sajnos notebooknál ilyen fejlesztés nem lehetséges, mert az alaplapba integrált hálókártyát nem lehet cserélni, bővíteni – így csak új eszköz (notebook) beszerzése lehet a megfelelő megoldás. Persze az újabb notebookokon elsősorban vezeték nélküli (WIFI) csatoló van – így a tabletekhez és okostelefonokhoz hasonlóan, LAN porttal – a nagyobb méretűek kivételével – nem rendelkeznek.

wifi-card

A vezeték nélküli csatlakozást is lehet azonban mennyiségileg és minőségileg csoportosítani, ill. fejleszteni. A régebbi csak 2,4 GHz-es hullámon működő WIFI csatolókkal rendelkező eszközöket vagy PC-kbe helyezett WIFI-kártya helyett, újabb típusú 5 GHz-en is működő eszközökre cserélhetjük. Ez főleg ott szükséges feltétel, ahol kis területen sok egymást zavaró WIFI-hálózat található, mint pl. társasházakban, irodaházakban, stb… Tehát fontos, hogy az internetre csatlakoztatni kívánt eszközeink rendelkezzenek korszerű csatolókkal a hálózat felé.

cable

A másik alapvető feltétel, hogy az elérhető internetes szolgáltatók közül ki válasszuk azt, aki megfelelő minőségű és sebességű vezetékkel rá tud minket – pontosabban a routerünket – csatlakoztatni az internetes gerinchálózatra! Nos ez az a feltétel, amit sajnos a legkevésbé tudunk befolyásolni 🙁 Hisz, ha nincs szerencsénk és a területen csak 1 szolgáltató van vagy hiába van több, de mindegyik ugyanazt a fizikai vezetéket vagy kábelt használja, akkor sajnos könnyen elképzelhető, hogy az lesz a gyenge láncszem köztünk és a nagyvilág között 🙁 Ekkor csak azt tehetjük, hogy megbizonyosodunk a felől, hogy azt a legnagyobb csomagra vagyunk-e előfizetve, amit garantáltan biztosítani is tud az internetes szolgáltató. Ha viszont több szolgáltató és főleg több fizikai internetes szolgáltatás közül is választhatunk, akkor érdemes a legkorszerűbbet kiválasztanunk, mert még akkor is jobban járunk, ha egy korszerűbb fizikai hálózaton rendelünk meg egy kisebb névleges sebességű szolgáltatást, mint egy régebbi hálózaton a legnagyobbat. Tehát, ha elérhető a területünkön optikai üvegszálas hálózat, akkor mindenképpen érdemes azt választanunk, mert ez jelenleg a legkorszerűbb fizikai hálózat. Ha csak koax-kábellel kialakított fizikai hálózat van a területünkön, akkor már biztosan nem mi leszünk az országos internetes gyorsasági bajnokok. Azonban ne keverjük össze az utcán található fizikai vezetéket, az onnan leágazó és a routerünkig vezetett fizikai kábellel! Ugyanis elképzelhető, hogy az utcai vezeték optikai üvegszál, de a leágazó vezeték koax-kábel. Ebben az esetben a jó minőség feltétele szinte ugyanúgy teljesül, mintha az optikai üvegszállal kapcsolódnának a routerünkig. Tehát ha koax-kábelt látunk csak, még nem kell egyből rosszra gondolnunk!

ArcherC7-router

Ha a fenti alapvető feltételek teljesülnek, akkor már csak a saját otthoni vagy irodai hálózatunkat kell megfelelő minőségben és mennyiségben kiépíteni! Ennek a hálózatnak a szíve és agya is egy “személyben” a router. A routerünk az a berendezés, ami egyik oldalról (WAN port) az internetes utcai hálózat felé kapcsolódik, általában egy modemen keresztül. A modem, amit általában a szolgáltató biztosít, az utcai fizikai hálózatról jövő és menő elektromos jeleket konvertálja szabványos jelekké, a routerünk számára. A routerünk másik fele pedig a saját hálózatunkkal van kapcsolatban. Gyakorlatilag úgy kell elképzelnünk, hogy minden eszköz és az internet kommunikációja ide fut be és a megfelelő címzetthez innen irányítódik oda. Ez IP-címek, MAC-címek és egyéb feltételek alapján a router választja ki, és irányítja a forgalmat, hogy minden oda menjen, ahová azt mi szántuk, ill. ami neki – bizonyos feltételek alapján, előre be van neki állítva. Tehát egyáltalán nem túlzás a routert a hálózatunk agyának tekinteni. A routerünk a hálózat irányába fizikai vezetékkel és fizikai vezeték nélküli formában is megvalósulhat. A vezetékes hálózat csatlakozásához a routereken általában 4 db sorszámozott LAN port van kialakítva, a vezeték nélküli hálózatot pedig a mindenki által ismert WIFI hálózati protokollon keresztül valósul meg. Ezért nem kell bizonygatni, hogy kiemelt jelentőségű, hogy routerünk szintén korszerű és a megfelelő kondícióban legyen.

ArcherC2-ap

A márkáktól és típusoktól függetlenül kijelenthető, hogy a magasabb árat nem csak a nagyobb átviteli teljesítményért, azaz gyorsaságért, hanem a router extra szolgáltatásaiért kell kifizetnünk, a márkák brandjén kívül. Tehát érdemes nem a legalsó árkategóriába tartozó routert választanunk, de nem feltétlenül kell a legdrágább kategóriát választanunk! Azonban mindenképpen olyan routert válasszunk, ami már a korszerűbb 10/100/1000, azaz gigabites sebességet kínálja, valamint a WIFI a 2,4 GHz-en kívül, 5 GHz-en is tud sugározni. Mivel a router WIFI adó-vevőként is funkcionál (AP – acces point), ezért általában a routerünk látja el az ezt a feladatot is.

A WIFI fizikai hatósugara törvényileg korlátozva van, ezért drágább router sem sugározhat ennél a limitnél nagyobb teljesítményen. Tehát ha a router által sugárzott WIFI jel már nem elég erős, akkor az alábbi lehetőségeink vannak, a gyenge jel “erősítéséhez”. Először is általában rossz helyen van, tehát megfelelő helyen kell a routert elhelyezni! Ugyanis a szolgáltató kivitelezői az utcáról bejövő fizikai kábel első faláttöréséhez telepítik értelemszerűen a modemet és a mellé a routert is. Ebben az esetben a routerünk kb. fele hatósugarát a lakásunkon kívülre fogja sugározni, ami max. a szomszédunk orra alá fog borsot törni. Tehát érdemes előre gondolkodni és a szolgáltató kivitelezőkkel a lakásunk közepére vezetni az utcáról leágazó fizikai kábelt. Ha előre kiépítünk egy védőcsövet – elkülönítve az erősáramú vezetékektől, akkor biztosan nem az abban való kábelvezetés probléma a szolgáltató részéről és a kábel látványa sem fog senkit zavarni.

extender

Ha a router a lakásunk közepén van, akkor is előfordulhat, hogy egyes helyiségekben már túl nagy veszteséggel sugározna – így további jelerősítő berendezések telepítésére lehet szükség. A legegyszerűbb kiegészítő berendezés egy konnektorba dugaszolható un. WIFI extender. Ehhez a kiegészítő berendezéshez nem szükséges fizikai vezeték, csupán a router és a távoli helyiség közé kb. középtávolságban be kell dugaszolni egy szabad konnektorba és a routerre való “rátanítás” után ez is AP-ként működik. A tapasztalatok alapján, azonban nem ajánljuk fix telepítésre, mert időnként elveszíti a jelet és ilyenkor újraindítás szükséges. Azaz ki kell húzni, majd újra bedugaszolni. Ha csak alkalmanként kell a kiegészítő erősítés, mint pl. gyerekszobába, vendégszobába, stb…, akkor tökéletes választás az extender.

Amennyiben fix telepítésű és megbízható kiegészítő WIFI jeladók szükségesek, úgy ennek megfelelő AP-kat, azaz acces pointokat kell telepíteni a routertől távolabbi pontokban. Ezekből több berendezés is elhelyezhető, így nem csak egy nagyobb lakásban, munkahelyen, de akár panziókban vagy irodaházakban is megfelelő megoldás lehet, Ezeket azonban fizikai vezetékkel össze kell kötni és minden berendezéshez ~230V feszültségű hálózati áramforrást is biztosítani kell! Tehát ezt a hálózatot is előre célszerű megtervezni és a vezetékek elrejtéséhez szükséges védőcsöveket szintén ki kell előre építeni! Utólagosan csak falon kívüli nyomvonalvezetésre van lehetőség. Az ilyen hálózat kialakításánál fontos, hogy az IP-kiosztást kizárólag csak a központi routerünkre bízzuk és a többi “erősítő” AP-nél a DHCP-t inaktiválni szükséges. Egyéb esetben IP-ütközés fordulhat elő és e miatt az érintett eszközök elérhetősége a router által tiltva lesz.

switch

A hagyományos PC-khez (személyi számítógépekhez) és egyéb fixen telepített hálózati eszközökhöz, mint pl. nyomtatókhoz WIFI kapcsolat helyett sokkal előnyösebb fizikai vezetékes összeköttetés kiépítése. Amennyiben egy helyen több ilyen berendezés található, úgy oda hálózati switch, azaz egy elosztó elhelyezése szükséges. Az AP-kra és switchekre ugyanúgy érdemes figyelni, hogy gigabites sebességűek legyenek, ha korszerű hálózat kiépítése a cél.

rj45

A fizikai vezetékekről is kell még ejteni néhány gondolatot! Hisz a modem és a router között, ill. a router és az AP-k, switchek és a fixen telepített hálózati eszközök között a LAN-hálózat biztosítja az internetes letöltés gyorsaságát, ill. az egymás közötti megbízható kommunikációt. Tehát fontos, hogy ez is korszerű legyen. Gigabites, azaz korszerű hálózati eszközök esetén legalább cat5e UTP típusú kábellel érdemes vezetékeznünk. A belső hálózat gerincét, azaz router-acces pointok-switchek között azonban mindenképpen cat6-tal célszerű kialakítani, hisz itt az egyes eszközök adatforgalma halmozottan jelentkezik. A vezetékek mellett az un. RJ45 UTP csatlakozók szakszerű bekötése és felerősítése is fontos feltétel, hogy a vezetékeknek ne ezek legyenek a hibaforrásai. Mivel a csatlakozókat nem gyárilag, hanem a helyszínen lehet csak krimpelni a vezetékek végeire – így nagyon fontos, hogy a helyes bekötéseket azután speciális műszerekkel leellenőrizzük. Egy helytelen, összekevert érsorrendű bekötés vagy csak éppen elégségesen érintkező vezetékvég esetén előfordulhat, hogy a tényleges hálózati adatsebesség alul marad a vártnál.

Tehát a fentiek miatt, ha wifi problémát tapasztalunk, egyáltalán nem biztos, hogy az okozza a problémát. Egy hálózat minden elemének legalább olyan jó minőségűnek kell lennie, mint amit elvárunk a teljes hálózatunktól. Tehát az un. “leggyengébb láncszem”-et kell keresnünk, ill. elkerülnünk. Ha a fenti szellemben szeretné hálózatát kiépíteni és ehhez segítségre van szüksége, úgy ajánljuk szakértelmünket. Kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot!

/net/

Palackos víz, ásványvíz, csapvíz vagy tisztított víz?

Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy melyik víz az egészségesebb? Elsőre egyszerűnek tűnhet, de ha utánaolvasunk akármelyiknek, akkor nagyon ellentétes infókhoz juthatunk.

csapviz

Néhány évtizede a magyar lakosság többsége csapvizet vagy az abból készített szódavizet ivott. Sőt sokan még ma is azt isszák, hiszen minden háztartásban és szinte ingyen (0,5-1Ft /l) megtalálható. Ráadásul a vízügyi hatóságok hivatalos közleményei szerint sem veszélyes az egészségre a magyar csapvíz, sőt vízügyi szakemberek is gyakran nyilatkozzák, hogy szinte ásványvíz minőségű vizet szolgáltatunk hálózati víz formájában

Ezzel párhuzamosan, azonban egyes területeken bizonyos – egészségre ártalmas, mint pl. ammónia, nitrátok, ólom, stb… – összetevők a megengedett határértékeket meghaladják – így érdemes lakhelyünk szerint is tájékozódni, hogy adott területen milyenek a hivatalos határértékek. E mellett pedig nem hivatalosan is terjengnek olyan rémhírek, hogy bizonyos hormonhatású vegyületeket – amik az egyes gyógyszerekből származnak – nem tudnak kiszűrni a szennyvízből – így visszakerül a hálózatba. Sokan meg vannak győződve e felől és ennek tudják be a korunkban gyakori meddőséget és egyéb megjelenő, elsősorban hormonzavarral kapcsolatos betegségeket. Nincs tudomásunk ilyen vízügyi vizsgálatról, így csak remélni tudjuk, hogy ezek csak rémhírek. Ami viszont tény, hogy a magyar vízhálózatban még mindig sok a régi típusú, un. eternitcső. Az eternitcsöveket az 1980-as évek előtt gyakran használták víznyomó- és csatorna csőnek is, mert gazdaságos volt az előállítása. Sajnos csak később derült ki róla, hogy a cementből és az azbesztből készített eternit, rendkívül veszélyes az emberi szervezetre -így mára betiltották minden formában a felhasználását. Veszélyes anyagnak lett minősítve. Ma már mindenhol új kivitelezésnél KPE, azaz műanyag csöveket használnak, de nagyon kívánatos lenne, ha a régi eternitcsöveket is kicserélnék folyamatosan. Sajnos még mindig előfordul, hogy úgy újítanak fel útburkolatokat, hogy alatta érintetlenül hagyják ezeket a régen cserére érett közműveket 🙁

viz-eloregedett-vascso

Valamint a fogyasztói oldal hálózati vezetékei is lehetnek egészségre ártalmas állapotban. Vannak olyan “felújítások”, hogy a földben és akár a falban lévő víz, csatorna és villanyvezetékekhez nem nyúlnak hozzá 🙁 Elegendő csak burkolatot és új sarokszelepeket cserélni. Kívülről minden felújítottnak tűnik, de a szép burkolat alatt az elavult csőhálózat egyrészt potenciális hibaforrás, másrészt – a jellemzően korrodált vascső belső felülete egészségre ártalmas un. mikrofilm képződhet. Ez a mikroorganizmusok által rárakódott filmréteg, különösen kevésbé használt csőszakaszok esetén veszélyesebb az egészségre. Többek között utóbbi probléma miatt is klórozza a vízműszolgáltató a hálózati vizet. Azonban a klór élő szervezetre gyakorolt sterilizáló hatása szintén aggodalmakat szülhet. Vajon a mikroorganizmusokat elpusztító klór, nem ártalmas-e egyéb élőlényekre, mint pl. ránk, emberekre, ill. a bennünk lévő élő szövetekre, sejtekre? Sőt a vascsöveken kívül nagyon sok helyen még ennél is veszélyesebb ólomcsövek mérgezik a háztartásokat. Ez a probléma a klórozástól sem javul meg 🙁

A fentiek miatt nem csoda, hogy a lakosság egyre nagyobb része a palackozott vizek felé fordult. A fejlettebb nyugati világ a 1990-es évektől, hazánk a 2000-es évektől kezdődően kezdte el vásárolni fogyasztási célra a palackozott vizeket, nagyobb mennyiségben. Az első időszakban főleg a szénsavas, később a szénsavmentes ásványvizek lettek a favoritok. Hazánkban a 90-es években 3l volt az átlag éves fogyasztás, ami napjainkra kb. 150 literre növekedett, ami 50-szeres növekedés. Sokan ezt az óriási növekedést, első sorban az USÁ-ból induló “nagy ásványvíz átverésnek” tulajdonítanak. Azaz a nemzetközi óriásvállalatok ügyes marketing-kommunikációval elérték, hogy az addig értéktelen vízből óriási árréssel rendelkező prémium terméket állítottak elő. Ezért a palackozott vizek (ásványvizek, oxigénnel dúsított vizek, babavizek, ízesített ásványvizek, stb…) a kezdeti prémium kategóriából napjainkra tömegtermékké változott.

viz-pet-hulladek

A fejenként 150l /év vizet 100 db 1,5 l űrtartalmú egyszer használatos, gyakorlatilag eldobható PET palackba “csomagolják”. Ez egy 4 fős család esetén már évi 400 db eldobható műanyag palack. Az EU által kezdeményezett újrahasznosítási kezdeményezések sem eredményezik sajnos automatikusan, a 100%-os újrahasznosítást 🙁 További negatív hatása a palackozott vizeknek a kitermelés helyéről a fogyasztás helyére való szállítása, ami v.milyen teherszállításra alkalmas járművel (pl.kamionnal) történik. Ez önmagában megdrágítja a “termék” előállítási költségét, ami megjelenik a végső fogyasztói árban, ráadásul az “utaztatás” másik negatív hatása a föld globális felmelegedéséhez is hozzájáruló, a járművek károsanyag kibocsátása. A fenti környezetre gyakorolt negatív hatásai miatt, az EU jelenleg az eldobható műanyag palackok tiltását tűzte ki céljául. Ezért várhatóan e helyett újabb tárolási formákat fognak majd alkalmazni. Valamint a szállítás mellett, nem elhanyagolható jellemző, hogy a palackozott ásványvizünk a kitermelés idejétől, egy műanyag palackban várja a fogyasztás idejét. Ez általában több hónap. Vajon a műanyag palackból a tiszta víz semmilyen anyagot nem fog kioldani? Tény, hogy a palackozott vizeket nem a fogyasztási helyen és időben, hanem a kitermelés helyén és idejében, azaz frissen ellenőrzik. Tehát a palackozott vizek sem tűnnek hosszú távon egészséges vízforrásnak 🙁

Jó lenne, ha a gyakorlatilag ingyen elérhető és szinte ásványvíz minőségű vezetékes vizünkből v.milyen módon elő tudnánk állítani az egészségünkre kevésbé veszélyes vizet! Erre az időszerű igényre több megoldás is született már, amiknek közös jellemzője, hogy a vezetékes vizet egy szűrőrendszeren keresztül megtisztítják és ez a szűrt víz lesz a végeredmény. Ezek mindegyike a látható apróbb méretű fizikai szennyeződésektől is és további sorba kötött szűrővel, ill. szűrőkkel a legapróbb (szabad szemmel sem látható,néhány mikron) méretű szennyeződésektől is megszabadítják a vizet. Ezek a szűrőberendezések általában 2-3 szűrőegységgel rendelkeznek és olcsó árukhoz képest elég jó mértékben szűrik meg a vizet.

ro-vizszuro

Az alap szűrőrendszereknél jobb minőségű vízszűrési technológia a fordított ozmózis elvén működő víztisztító, ami az előbbi vízszűrőegységek mellett egy extra RO-szűrő-membránt is tartalmaz. Ennek hátránya viszont, hogy nagyon lassan tudja megszűrni a vizet – így általában egy kiegészítő tartállyal látják el őket, amivel 5l szűrt vizet tudunk egyszerre felhasználni. Hátránya, hogy ezáltal nagyobb helyigénnyel rendelkezik, de a mosogató alsó szekrényébe szerelve ott nem lesz szem előtt. Jellemzője, hogy a vízből gyakorlatilag minden összetevőt kiszűr. Ez egyrészt jó eredmény, másrészt viszont az ásványi sók eltávolításával már nem mondható el, hogy ásványvíz-minőséget kapunk eredményül. Ráadásul az így nyert víz közvetlen vízfogyasztásra kevésbé alkalmas, mert a mindentől megszabadított un. telítetlen víz a szánk nyálkahártyáján lévő lepedéket azonnal oldja, ami kesernyés ízt kölcsönöz az eredetileg íztelen vizünknek. Ha főzésre, teának használjuk fel vagy pl. néhány csepp citromlével telítjük ezt a szűrt vizet, akkor természetesen ez a kesernyés íz nem fog megjelenni. Ha közvetlen vízfogyasztásra mégis szeretnénk használni, akkor egy un. utósózó egységgel kell kiegészíteni, ami általában külön rendelhető opció.

vizgep

A fenti szűrőrendszerek mellett párhuzamosan megjelentek korszerűbb vízszűrő gépek is, amik sokkal kisebbek, szebbek és nem utolsó sorban mikroprocesszor által felügyelt paraméterek alapján állítja elő az előre beállított – szinte ásványvíz minőségű, vizet. A fenti szűrőrendszerek jó tulajdonságai mellett további technológiák alkalmazásával elérték, hogy a legjobb palackozott vizekhez hasonló minőségű vizet állítsanak elő, így ezt méltán nevezhetjük házilag előállított ásványvíznek is. Az így nyert víz közvetlen (ivóvíz, babavíz) és közvetett (teavíz, főzés) fogyasztásra is alkalmas.

Azonban fontos megjegyezni, hogy minél komplexebb egy vízszűrő berendezés vagy ásványvíz készítő vízszűrő gép, annál fontosabb annak karbantartása is. Tehát az egyszeri beszerzési árán felül időszakos – általában éves karbantartási költséggel is kell számolni. Hisz a vízszűréshez használt szűrők előbb, utóbb telítődnek, elhasználódnak – így ezeket időben cserélni szükséges, hogy állandó és egészségre ártalmatlan minőségű vizünk legyen.

Vízszerelés

Elfagyott kerti vízcsap megelőzése

Elfagyott kerti csap


A téli fagyos időszakban a víz megfagy. Ha a kerti vízcsapot nem téliesítettük megfelelően, akkor sajnos a vízhálózatban, különösen a szelepeknél, tömítéseknél, idomoknál repedések, tömítetlenségek alakulnak ki, azaz csőtörést szenvedünk. Ezt először akkor fogjuk észlelni, ha enyhül az időjárás. Ekkor a hálózati víz a csőtörés, ill. csőtörések helyén szivárogni fog. Ha a csőtörés falban, lábazat mögött történik, akkor a fal vagy lábazat átázik és ezáltal gyorsan észlelhető. Azonban ha a csőtörés kizárólag földben vagy vízóraaknában történt, akkor hetek, sőt hónapok is eltelhetnek az első mérőóra leolvasásig, ahol szembesülünk a lesújtó hírről, miszerint 100m3-rel többet fogyasztottunk az előre tervezetthez képest. Ha ezt halljuk, akkor a mérőóra hibája fog bevillanni, de azután jobban átgondolva azonnal a csőtörésre terelődnek gondolataink – hátha nem téliesítettünk megfelelően!?

Hogyan kell szakszerűen elzárni a kerti vízcsapot?

A téli fagyok előtt (+5°C környékén) érdemes a téliesítést elvégezni. Hisz gondolnunk kell arra is, hogy éjszaka több °C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, ami veszélyes lehet a vízhálózatunkra. Tehát első lépésben egy kerti csapnál el kell zárnunk a kerti csapot leválasztó főelzárót. Második lépésben ki kell nyitnunk a csapot, mintha vizet szeretnénk belőle engedni. Ha a főelzáró hibátlanul működik, akkor a csapból már nem szabad víznek folynia. Ha ennél többet nem teszünk, akkor nagyon pórul járhatunk! Hisz hiába zártuk el a kerti csapot, de a csőhálózatból és a csap szeleptestéből nem távolítottuk el a vizet. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a víz el tud ugyanúgy fagyni, mintha semmit sem csináltunk volna. Tehát nem elég elzárni a vizet – ahogy mondani szokás! A legfontosabb lépés, hogy a fagyásra veszélyeztetett csőhálózatból el kell távolítanunk maradéktalanul a vizet. Azaz a főelzáró után keresnünk kell egy pontot, ahol a víz el tud távozni, ideális esetben magától ki tud folyni maradéktalanul a teljes csőhosszból. Ezt a csap fütyülő hanggal jelzi vissza, mert a levegőt azon keresztül fogja beszívni. Ha nem nyitnánk ki előtte a csap kifolyó szelepét, akkor sem tudna leürülni maradéktalanul, hisz felülről nem kapna levegőt, miáltal a felsőbb részben (pont a veszélyeztetett helyeken) víz maradna a csőhálózatban. Tehát a szakszerű téliesítés nagyon fontos.

Melyik a legjobb fűtés?

Gyakran visszatérő kérdés egy új családi ház építésekor, hogy milyen fűtési rendszer a legjobb? Elsőre kijelenthető, hogy erre nincs egyértelmű válasz. Több egyedi körülménytől függhet, ami egyrészt az épülettel, másrészt a felhasználótól függően.

Az épülettel kapcsolatosan fontos, hogy földrajzilag hol helyezkedik el, milyen a tájolása, benapozottsága, hőszigetelése, mérete, belmagassága, szintek száma és jellege. Valamint fontos, hogy a felhasználónak milyen a komfort igénye, hőigénye, hőtűrő képessége, vannak-e speciális vezérlési igényei, elvárásai, mennyire fontos számára a környezet védelme, milyen fokú releváns ismeretekkel rendelkezik, ragaszkodik-e a jól ismert márkák által gyártott termékekhez vagy kevésbé ismert, esetleg “noname” termékektől sem zárkózik el és nem utolsó sorban erre mennyi anyagi forrást tud áldozni.

A fűtési rendszerek általában egy hőtermelő és egy hőleadó részből állnak. A hőleadó egy családi házban lehet radiátor, padló-, fal- és mennyezetfűtés. A radiátorok kivitelezése gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, mint ha felületfűtést terveznénk. A padló-, fal- és mennyezetfűtés jóval körülményesebb kivitelezni. Alaposabb tervezést igényel, precíz technológiát kell követni a telepítésnél, nagy mennyiségű csövet kell letekerni, 5˙C alatt nem ajánlott a kivitelezése, ezért a cső anyagdíja is és a kivitelezés munkadíja is jóval drágább lesz! Azonban ezért egy jóval nagyobb hőátadási felületet nyerünk, ami egyrészt komfortosabb érzetet kelt, mert nem lesz akkora hőingadozás, valamint sokkal gazdaságosabb fenntartási költséget, mert a legmodernebb hőtermelők (kazánok, hőszivattyúk) kifejezetten alacsony fűtővíz előállításánál működnek jó hatásfokkal, ezáltal gazdaságosabban.

Újabban megjelentek a fűtőkábelek és fűtőfóliák is a kínálatban olcsó telepítést és intelligens, ezáltal gazdaságos üzemet ígérve. Mivel ezek elektromos ellenállás alapon működnek – így a gáznál jóval magasabb energiaárat fogunk érte fizetni, amennyiben fennmarad a jelenlegi energiaár-politika. Valamint még csak sejthető, hogy a lefektetett nagy felületű elektromos kábelhálózat, nagy mennyiségű elektroszmogot és erős mágneses teret állít elő a lakásunk minden pontján, ami feltehetően egészségre ártalmas melléktermék.

E mellett léteznek még egyéb fűtésre is alkalmas klímával, fain-coillal és csak légtechnikai kaloriferekkel való fűtési hőleadók is, de ezek családi házakba kevésbé javasoltak. Irodákba, nyaralókba, speciális esetekben jó megoldások lehetnek. Kandallók, hősugárzók pedig csak kiegészítő vagy alternatív fűtéshez ajánlhatók.

Egy új családi háznál a legjobb hőtermelők lehetnek: kondenzációs gázkazán, levegő-vizes /víz-vizes /talajkollektoros /talajszondás hőszivattyú és akár faelgázosító vagy akár vegyes tüzelésű kazán is. Szakmai körökben is óriási vita, hogy ár-érték arányban melyik a leggazdaságosabb, amit az okoz, hogy a jobb hatásfokúak általában magasabb bekerülésű költségűek, ill. karbantartásigényük is magasabb. Így ami elsőre olcsónak tűnhet, az idő múlásával drágább fenntartásával átfordulhat a drágább kategóriába.

A vegyes tüzelésű kazán jó választás lehet olyan vidéki helyszínen, ahol saját vagy olcsó fával tüzelhetünk. A faelgázosítónak már sokkal igényesebb és extra alacsony nedvességű faanyagra van szüksége a megfelelő működéshez. Ezek a kazánok magas hőmérsékletű fűtési vizet állítanak elő – radiátoros hőleadókhoz jó párosítás. Ha felületfűtéshez is használjuk, akkor mindenképpen keverni kell a fűtési vizet a visszatérő fűtési vízzel, így a hatásfok e miatt csökkenni fog. Közbülső puffertároló beépítése a hőtermelő és a hőleadó közé feltétlen ajánlott.

Talán a legelterjedtebb hőleadó a kondenzációs gázkazán, amely új telepítés esetén min. 86%-os hatásfokkal rendelkezik az új ErP direktívának is köszönhetően. A fűtésből visszaérkező kihűlt víz segítségével kinyeri az égéstermék (el)vezetőn távozó égéstermék hőtartalmának jó részét, így alacsonyabb égésterméket engedünk ki a “kéményen” keresztül a szabadba. Azonban ennek alapvető feltétele, hogy alacsonyabb fűtési visszatérő hőmérsékletű fűtővíz térjen vissza a hőleadóktól. Azaz a jobb hatásfok miatt előnyösebbek a felületfűtések, mint padlófűtés, falfűtés, esetleg mennyezeti fűtés. Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább törekedni kell arra, hogy a radiátorokat túlméretezzük az alacsonyabb visszatérő hőmérséklet és végső soron gazdaságosabb fűtés miatt.

Újabban egyre többen érdeklődnek villanykazán, elektromos kazán iránt. Ez egy működőképes alternatíva lehet, mert nincs a gáznál megszokott kiszámíthatatlan és bonyolult engedélyezési folyamat. Kéményt sem kell ehhez építeni. Ráadásul radiátoros fűtési hőleadókhoz is kiválóan megfelel. Azonban hátránya, hogy jelenleg az áram a legmagasabb árú energiahordozó és e miatt hosszabb távon az egyik legköltségesebb fűtési rendszer lehet. E miatt a leendő felhasználók napelemmel társítva tervezik üzemeltetni a fűtési rendszert, hogy azzal kompenzálják a pénzügyi egyensúlyt. Sajnos a napelem további anyagi ráfordítást eredményez, ami általában 8-10 év múlva fordul nettó “termőre”. A fentiek figyelembevételével kisebb méretű házakba, nyaralókba napelem nélkül is érdemes lehet vele számolni.

Időnként megjelenik több csodakazán technológia, pl. “ionkazán” néven is, ami forradalmi hőtermelési technológiát ígér, de független mérések alapján még nem bizonyosodott be róluk, hogy jobb hatásfokuk lenne, mint egy átlagos elektromos kazán, ami ellenállás alapon fűt. Ráadásul az eddig forgalomba hozott típusokról sorra kiderült, hogy alapvető biztonságtechnikai hibáik vannak, ami a technológiára vezethető vissza – így a hatóság folyamatosan tiltó listára száműzi ezeket. Tehát utóbbi nem ajánlott kategória!

Jelenleg talán a legkorszerűbb technológiát a különböző hőszivattyúk képviselik. Sokan azt hiszik, hogy a hőszivattyúhoz feltétlenül le kell fúrni több 80-100m mélységű lukat, amibe egy szondát kell rakni, amivel a talaj hőjét tudjuk gazdaságosan kinyerni. Ez egy költséges és engedélyköteles kivitelezés – így csak a gazdagok játszószere. Ez csak az érem egyik fele. Ugyanis jelenleg a talajszondás kinyerési mód az egyik legjobb hatásfokú hőszivattyú. Tehát a beruházási költségek valóban magasabbak, de a gazdaságos üzemeltetés hosszabb távon borítékolható. A talajszondás módnál csak a folyóvízből, tóból, kútból vagy egyéb természetes vízrétegből kinyerhető hőszivattyú lehet jobb választás, mert itt a jobb hőátadás miatt magasabb hatásfokot is kaphatunk. Azonban a természetes vizek jelenléte csak kivételes helyszínen adottak. Akinek kis patak folyik a kert végében, annak feltétlenül meg kell vizsgálnia ennek a fűtési módnak a lehetőségét. A kútból kinyert hőenergiának lehet létjogosultsága, de csak meglévő kút esetén ajánlott, ráadásul a “leharcolt” melléktermék vizet is el kell nyeletni v.mi módon – így nehezen tervezhető a kivitelezése anyagi szempontból. E miatt ezt is kevesen fogják választani.

hőszivattyú elvi rajza

Tehát az említett hőszivattyúk nem lesznek túl népszerűek a magyar piacon. Azonban a levegő-víz hőszivattyú típusok már sokkal kedvezőbb kondíciókkal rendelkeznek. Ezek olyan hőszivattyú típusok, amiknek van egy a klímáknál már megszokott kültéri berendezésük, ami vezetékkel össze van kötve egy a házban található beltéri egységgel. A hőszivattyú speciális hűtőkörével (kompresszor-kondenzátor-adagoló-elpárologtató) és hűtőközegével (jelenleg pl. R410a-val vagy újabban R32-vel) a kültéri egységet a környezeti hőmérséklet alá hűti, majd az így kinyert hőmennyiséggel a belső hőcserélőt fűti. Ezzel a módszerrel állítja elő a fűtési vizet és némi extrával akár a használati meleg vizet is. A külső hőmérséklet csökkenésével azonban a hatásfoka is csökken, így sokáig csak +5˙C-os hőmérsékletig ajánlották ezeket a berendezéseket. Ez alatt már elérte a COP=1-es szintet, azaz drágább volt használni, mintha pl. elektromos kazánnal fűtenénk. Azonban megjelentek az európai piacona olyan hőszivattyú típusok is, ami kifejezetten a mi kontinentális téli hőmérsékletünknél is folyamatos üzemet biztosíthat akár -25˙C-ig! Tehát ha kifejezetten ilyen típusú levegő-víz hőszivattyút építünk be, akkor nem kell kiegészítő fűtést sem alkalmazni. Ezek a hőszivattyúk optimális üzemelés mellett SCOP=4 jósági hatásfokon is működhetnek az éves üzemet figyelembe véve, ami annyit jelent, hogy 1kW villanyáram befektetésével, 4kW hőmennyiséget állíthatunk elő. Tehát 1/4-e pl. egy elektromos kazán fogyasztásához képest. Ráadásul egy korszerű hőszivattyúhoz H-tarifát (esetleg GEO tarifát) is lehet igényelni, ami még kedvezőbbé teszi a működési költségeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a kiváló hatásfok csak akkor fog megvalósulni, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletű fűtési vizet állíttatjuk elő. Ebből adódóan pusztán radiátoros fűtési rendszerhez egyáltalán nem ajánlott. Elsősorban felületfűtéshez, azaz padló-, mennyezet- és szükség esetén esetleg falfűtéshez ajánlott alkalmazni. Sajnos ezek a feltételek megdrágítják a kivitelezés költségét, amit a berendezés ára is tovább terhel. Ráadásul ehhez a korszerű technológiához speciális hűtős épületgépészeti jogosultság (F-gáz) és nagyfokú szakértelem is szükséges, ami miatt kevés kivitelező fogja ajánlani, ezen ismeretek és jogosultságok hiányában. Minden előnyt és hátrányt átgondolva, ár-érték szempontjából ez az egyik legjobb fűtési rendszer. Ráadásul némi kiegészítéssel, ugyanazzal a rendszerrel a hűtési igényünket is megoldhatjuk vele. Sőt mindezt megfejelhetjük egy kisebb napelem-beruházással és a villamosáram igényünkön felül, a fűtési és hűtési rezsi költségeinket is lenullázhatjuk.

Végső soron mindenkinek saját magának kell átgondolnia az igényeit, lehetőségeit, a környezet védelmi szempontokat, de a fenti információk alapján talán sikerül dönteni. Amennyiben további információra lenne szükség, úgy a Bautechnik készséggel felajánlja szakértelmét. Ehhez az első bekezdésben felsorolt információkra feltétlenül szükség lehet. Azonban a fontos döntéseket, ezzel együtt a felelősséget végső soron a leendő tulajdonosnak, felhasználónak kell meghozni. Sikeres döntést kívánunk!