Az őszi óravisszaállítás valódi haszna

Amerikai és svájci tudósok egyöntetűen megállapították, hogy az óra tekergetésével energiát spórolunk meg. Vajon mire gondolhattak? Nézzük meg!

Télen 1 órával később kelünk, ill. 1 órával később fekszünk. Tehát az állami fenntartású közintézményekben (óvodákban, iskolákban, hivatalokban) és munkahelyekben (adóalanyoknál) 1 órával később kell indítani a fűtést, ill. világításon is spórolnak. Így gazdaságosabban üzemelnek, hisz a közintézmények a közpénzen spórolnak és a vállalatok adóalapot növelnek, ezáltal nagyobb adót fizethetnek év végén. Azonban ennek az az ára, hogy a “kisembereknek”, adófizetőknek otthon 1 órával többet kell fűteniük, világítaniuk. Hisz amikor hazaérnek már hidegebb, ill. sötétebb lesz, ahhoz képest, ha nem állítottuk volna vissza az órát.

A modern rendszerekben nem idő alapú vezérlések, hanem sokkal pontosabb időjáráskövető (hőmérséklet-, pára-, fény-, mozgás-, CO2 és egyéb gáz-) érzékelők küldik a jelet a központi szabályozónak, ami így mindig időtálló parancsot küld a beavatkozó egységeknek. Így a kazán, a ventilátor vagy a világítás nem egy előre beállított (pl. reggel 7.00-tól, este 22.00) időben, hanem folyamatosan igazodva az aktuális körülményekhez kapcsol be vagy jobb esetben emeli a teljesítményt. Tehát az idő alapú on/off kapcsolgatás már a múlt.

Az őszi óra visszaállítása után, a világítás és hőmérséklet szempontjából előnyösebb napszakból 1 órát veszítünk. Kiegyenlítődik tehát a gazdasági “megtakarítás”. Sőt ha figyelembe vesszük az ezekkel járó többletmunkát, többletszervezést és a figyelmetlenségből elszenvedett károkat, akkor a lakosság képviseletében kijelenthető, hogy ez nettó gazdasági veszteség. Ráadásul az ezzel járó – a kialakult normál életritmusunkban bekövetkező – sokk hatása szintén hátrányos.

Kérdés, hogy az állami gazdasági megtakarítások és adótöbbletek gazdasági nyeresége összhangban áll-e a fenti hátrányokkal, amit kizárólag az adófizető lakosság szenved el!? Nem egyértelmű!?